2017. április 24., hétfő

Orgona csoda

ORGONA
"Szeretnék május éjszakáján letépni minden orgonát..." - énekelték, dúdolták, muzsikálták fiatalok és vének a harmincas évek derekán. És nem véletlen, hogy az akkor páratlan népszerűségre szert tett dal éppen az orgonáról szólt, hiszen ez a májusban nyíló, illatos virágú növény kertjeink, udvaraink egyik legelterjedtebb, legismertebb virágzó bokra.
Az utóbbi évtizedekben indokolatlanul elhanyagoltuk, amiben talán annak is része volt, hogy túl sokszor emlegették a tavasz és a szerelem szimbólumaként, és a bódító orgonaillatot is "pacsulinak" érezte a légiesebb illatokhoz szokott orrú ember. A szívós munkával kinemesített, telt virágú, különleges színű orgonák lassan a feledés homályába merülnek, és helyükön elszaporodnak a közönséges, igénytelen, laza bugájú, apró, halványlila virágú, sarjról származó bokrok, amelyek jószerivel csak zárósövénynek alkalmasak.
Az orgona nevének kanyargós története van. Latin neve (Syringa) a görög syrinx szóból ered, ami csövet, sípot jelent. A görög mitológia szerint Syrinx nimfa, Pán, a kecskelábú és kecskeszarvú pásztoristen elől menekülve, ijedtében karcsú nádszállá változott. A rettegett hangú Pán (aki puszta hangjával egész hadseregeket volt képes vakrémületbe - pánikba - kergetni) ebből a nádszálból készítette közismert sípsorát. Főleg a tavaszi nedvbőség idején hasonló sípokat lehet fabrikálni az orgona vesszőiből is. Valószínűleg innen származik - némi áttételezéssel - a magyar orgona név, amely a templomi hangszer sípjaira utal.
A név elég lassan nyert polgárjogot, mert Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az 1807-ben megjelent Magyar Fűvészkönyben még lilának nevezte a mai orgonát - a francia elnevezése (lilas) után -, de ez a névhonosítás nem bizonyult eredményesnek.
Bármilyen furcsa, az orgona hazánkban nem őshonos növény. Valószínűleg a Balkán-félszigetről származik, és onnan került Törökországba. Csak a 16. században figyeltek fel rá az ott járó kutatók; a szultán udvarából hozott orgona először 1589-ben virágzott Busbecq követ bécsi kertjében. Erősen őrizhették a szép virágú cserjét, mert csak sokára vált ismertté. Igazi "virágkorát" a biedermeier korban élte, amikor számos faja, fajtája és kultúrváltozata egy kertből se hiányozhatott.
A statisztikák bizonyítják, hogy milyen népsterű vágott virág is volt az orgona, hisz 1915 körül Észak-Európában az orgona tette ki a virágipar forgalmának a felét. Ezt a vezető szerepet egészen a II. világháború elejéig megtartotta, amikoris népszerűsége erőteljesen megcsappant. Mostanában, amikor hajlamosak vagyunk a régi divatok felelevenítésére (retro korszak), talán az orgona iránti nosztalgiánk is felébred.

Mellesleg a Vízöntő és a Mérleg jegyekben születettek virága az orgona.

Értékelhető gyógyhatása nincsen, bár az illata miatt a "szerelem első virága"-ként tartják számon, és illatát, mint afrodiziákumot is említik. Illatát sajnos nem lehet kivonni, ezért bármilyen termék vagy kozmetikum, amely orgona illatú, az szintetikum.

Virága ehető, bár intenzív íze nincsen, keleti konyhák előszeretettel használják díszítésre, és édeségekhez.

Varázslatos Orgona csodákat itt találhattok


 http://bistrohome.blogspot.hu/2013/05/orgona-kremleves.html


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése