2015. december 23., szerda

Nam Myoho renge kyo








A mantrák mindig is fontos szerepet játszottak az életemben. Időről időre megtalált egy mantra ami segített a karmikus helyzeteimben.
Most a Lótusz szutra az ami segitséget nyújt....

"Fontos, hogy az eseményeket, és a helyzeteket pozitív fényben nézzük. Az erő, a bölcsesség és az öröm, melyek egy hasonló viselkedést kísérnek, boldogságot hoznak. Optimizmussal és jóakarattal nézni a dolgokat nem azt jelenti, hogy ostobán naivak vagyunk, és megengedjük másoknak, hogy kihasználják jó kedélyállapotunkat. Azt jelenti, hogy megvan bennünk a bölcsesség és a beleérző képesség, hogy pozitív irányban befolyásoljuk a dolgokat, azok legjobb oldalát figyelembe véve, mégis a valóságra koncentrálva."


NAM-MOHO-RENGE-KYO mantra

A LÓTUSZ SZÚTRA mantra

A Lótusz Szútra („szútra” jelentése „tanítás”) az a buddhista tanítás, mely szerint mindenki rendelkezik azzal a képességgel, amivel maga a buddha. A Lótusz Szútrát eredetileg egy keverék szanszkrit nyelven jegyezték le, címe Saddharma-Pundarika-Sutra. Ahogy a buddhista tanítások terjedtek, több különbözõ kultúra nyelvére lefordították azokat. A Lótusz Szútrát így lefordították kínaira, majd mikor elért Japánba, Myoho-Renge-Kyo címen vált ismertté. A szútra címérõl azt tartották, hogy magában foglalja a tanítást, melyrõl szól. Az akkori szokás szerint imádkozáskor a buddhista tanítások címe elé a Nam szócskát („odaadás”) helyezték.
Nichiren Daishonin azt tanította, hogy a Lótusz Szútra gyakorlása elõhívja a buddha tulajdonságait, az életünkben veleszületetten jelen lévõ raktárban rejlõ kincseket. Ezért a „Nam” szócskát a Lótusz Szútra címe, a Myoho-renge-kyo elé helyezte. Mindez nagyon egyszerûnek tûnik, a gyakorlat azonban igen mély értelmû.

AZ ÉLET TÖRVÉNYE

Ha megvizsgáljuk a Nam-myoho-renge-kyo összetevõit, világossá válik annak értelme. A Nam-myoho-renge-kyo jelentése „az élet törvénye”. Bár csak hat szótagból áll, minden szótag mély igazságokat rejt, az univerzumról, az élet és a halál kérdésérõl, az ok és okozat törvényérõl.

NAM

A „nam” egy cselekvõ ige. A „nam” a szó, amely az elvet az elméletbõl a valóságba emeli át. A Lótusz Szútra, bár igen mély értelmû írás, azonban csupán egyszerû tanítás. A Nam-myoho-renge-kyo azonban egy olyan gyakorlat, mellyel tényleges eredményeket érhetünk el. A „nam” szócska szó szerinti jelentése „tisztelet” vagy „felajánlás”, tehát az egész mondat jelentése: „a Lótusz Szútra misztikus törvényének való odaadás”.

MYOHO

A „myoho” magyarázatot ad az élet két alapelvére: az élet és a halál kapcsolatára, és a lényünk legmegvilágosodottabb vagy buddha-állapota és a többi kilenc életállapotunk közötti kapcsolatra. A tíz életállapot vagy a tíz világ fogalmát a késõbbiekben fogjuk elmagyarázni.
Hogy tekintenek a buddhista tanítások az élet és a halál kapcsolatára? Mindenkinek van születésnapja. Ez magától értetõdõen az a nap, mikor világra jöttünk. Arról is van némi fogalmunk, hogy mi történt velünk az alatt a körülbelül kilenc hónap alatt, amit az anyaméhben töltöttünk. Ami viszont az elõtt történt – leszámítva, hogy tudjuk, egy sperma és egy petesejt egy bizonyos pillanatban egyesült – arról koránt sincs olyan világos elképzelésünk. A biológusok nem adnak végleges választ arra a kérdésre, hogy hol, illetve, hogy milyen volt a tudatunk a fogantatás elõtt, és a filozófusok is sokat vitatkoznak errõl. A buddhizmus azt tanítja, hogy minden összetevõnk, nemcsak a fizikai, hanem a mentális és szellemi alkotórészeink is egy lappangó, láthatatlan állapotban voltak, és csak a megfelelõ körülményekre vártak, hogy megszülethessünk. A fogantatás elõtt láthatatlanul létezünk, a „myo” állapotában vagyunk. Ez azt jelenti, hogy életenergiánk a megfelelõ körülményekre vár, hogy fizikai alakot ölthessen. A „ho”, ami törvényt vagy jelenséget jelent, a látható állapotot jelöli, vagyis azt, amikor egy újszülött a világra jön. Addig vagyunk életben – vagyis látható állapotban – amíg a testünk fenn tudja tartani a létezésünket. Aztán a test meghal, az alkotórészei pedig elszakadnak egymástól. Ebben a pillanatban kilépünk a „ho” állapotból és visszatérünk a láthatatlan „myo” állapotba.
A buddhizmus azt tanítja, hogy az élet egy körforgás. Kiemelkedünk a „myo”-ból a „ho”-ba, majd újra visszatérünk a „myo” állapotba. Ez a ciklus pedig örökké ismétlõdik. A természetben is látjuk a születést tavasszal, nyáron a beérést, õsszel az aratást és a hanyatlást, télen pedig a látszólagos halált és elmúlást. A tél viszont mindig tavaszba fordul, és a ciklus újra kezdõdik. Buddha-állapotunk azért lép mûködésbe, mert az imánk elõhívta egy másik alapelvnek, a „rengének” megfelelõen. A „renge” az ok és az okozat egyidejû létezésére utal.

RENGE

A „renge” szó szerint lótuszvirágot jelent. A lótuszvirág a tó felszínén marad, miközben mély gyökeret ereszt a vízben és a tó a fenekén lévõ mocsaras talajból szerzi a tápanyagokat. Ez a kép azt jelképezi, hogy a buddha nem egy tökéletes, az élet valóságától elszakadt lény, aki kolostorban vagy a természetben elvonulva él. Ellenkezõleg, a buddha saját életünk egyik aspektusa, melybõl erõt és energiát meríthetünk. Pontosan mindennapi életünk szenvedései és megpróbáltatásai miatt tudjuk elõhívni a buddha erényeit. A „renge” az ok és okozat mûködésére mutat rá az emberek életében. Az ok és okozat kérdését egy késõbbi fejezetben tárgyaljuk majd.

KYO

A „kyo” szó szerinti jelentése „szútra” vagy „tanítás”. Hangunk vibrálása nagyon fontos a buddhista gyakorlatunkban. Azt mondják, hogy a Buddha munkája a hangon keresztül valósul meg (2). Ezért gyakoroljuk hangosan a Nam-myoho-renge-kyót a csendes meditáció helyett. A „kyo” a jelenségek egymással való kölcsönös kapcsolatára vonatkozik, valamint arra, hogy az imánk vagy a gyakorlatunk hangzása hogyan hat a közvetlen környezetünkön kívül álló emberekre és helyzetekre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése