2015. január 4., vasárnap

Esszencia... Az Én tudat kulcs gondolata






Az élet nagy esszenciája, az Én Tudat kulcsa,  mindennek a forrása, a szeretet nyelve...
Minden Ami.  Szeretnék egy írást megosztani Maharishi Yogi-tól.
Hogy miért is?
Testvéremek hívták rá fel rá a figyelmemet...
És ez az irás nagyon sokat adott nekem, tudva mi az ami gondot okoz számomra:
-az örökös megfelelés,  minden helyzetben, mindenhol, és mindenkinek.
Gondolkozva, vajon mit gondol rólam? Ugye szeret?
Persze nem szerethet mindenki. Ezt el kell fogadnom.
Hajlamos vagyok arra is, hogy azonosulok az emberekkel, vannak időszakok amikor mindenkiben tükröket látok. Ilyenkor tipikus skorpiós önmarcangolásba kezdek, majd jön a mártír szerep, az önsajnálat, a szegény Én.
Igyekszem lehámozni magamról mindazt ami nem Én vagyok, mindazt ami elválaszt az Önvalómtól.
Ez az év erről is fog szólni...

"Amilyen a tudatszintünk, olyan az értékelésünk a világról. Az emberek olyannak tapasztalják az én világomat, amilyen én vagyok. Te olyan vagy hozzám, mint amilyen én vagyok magamhoz. És én olyan vagyok hozzád, mint amilyen te vagy magadhoz. Tudva ezt – ez az, ami kiragad engem abból a helyzetből, amelyben tehetetlen vagyok. Ebben a tehetetlen állapotban azzal voltam elfoglalva, hogy te rosszat gondolsz rólam és én azt akarom, hogy te jót gondolj rólam, de most csak azzal törődöm, amit én gondolok. Nem bánom azt, hogy te mit gondolsz. Én boldog vagyok, amíg jót gondolok rólad. Te maradj azzal, amit te gondolsz, és én azzal maradok, amit én gondolok. Miért kellene nekem aggódnom a te problémáid területével. Az a te tudatszinted. Ez szabaddá tesz engem. Nem tehetem magam szerencsétlenné a te felelősségedre. A te gondolataid az a te felelősséged. Nem kell, hogy bosszankodjak emiatt. Miért kellene nekem bitorolni a te felelősségedet a saját felelősségemként. Szükségtelen számomra elutasítani téged ahhoz, hogy te szabad légy. Te úgy maradsz szabad, hogy közben magamat sem teszem boldogtalanná. Nem leszel megfosztva ettől semmiképpen. A te tudatszinted, az a te tudatszinted, hacsak nem kezdesz el tökéletesedni. Nem jó, ha magunkat boldogtalanná tesszük, csak azért, mert néhány barátunk nem gondol jót rólunk. A te véleményed, az a te véleményed– és nem az enyém. Meghagyom neked azt a szabadságot, hogy a saját felelősségeddel légy. Amikor egyszer a tudat megváltozik, a vélemény is megváltozik. Ha egy ember nem gondol jót rólunk, ez az ő felelőssége. Olyan a szemüvege, ami nem éppen a kedvére való. De ő volt az, aki felvette. Ez a gyakorlati filozófia leleplez minket. Nem akarjuk tudni, ki az, aki nem gondol jót rólunk. Tudván azt, hogy mindenki a saját tudatszintjéről gondolkodik, ez az, ami szabaddá tesz minket. Mi jók vagyunk, mi jót gondolunk róluk, és nem számít, hogy ők mit gondolnak –ismervén azt, hogy ők rosszat gondolnak rólunk, ez értéktelen, tudván, hogy minden ember az ő saját tudatszintjéről gondolkodik. Velünk minden rendben van. De te nem tudod megváltoztatni másvalaki tudatszintjét. Ő csak akkor fog megváltozni, amikor elkezdi felszabadítani a stresszeket. Ami szükséges az, hogy amikor szembenézünk Istennel, akkor tudatában legyünk saját érzéseinknek. Nem kellene leköteleznünk magunkat ahhoz, amit mások gondolnak rólunk. Nem tehetjük magunkat boldogtalanná azért, amit mások gondolnak rólunk. Nem szükséges az, hogy hordozzuk azt a terhet, amit mások gondolnak rólunk. Ami fontos, hogy megőrizzük a hangulatunkat és megértőek legyünk mások irányában. Ne hagyjuk az érzéseinket elveszni. Nekünk egy magas szinten kell reagálnunk, megértenünk és érzékelnünk. Ha másnak ez alacsony, ez az ő felelőssége. Van a hét tudatállapot és ez minden egyénnek a sajátja. Mi együtt érzünk vele, bármilyen szinten is van, és felemeljük, hogy magasabbra kerüljön. A tudás e gyakorlati értéke a tudatban van megszerkesztve. Minden tapasztalat érvényes– minden igazság a létezésé. A virág, a levél, és a szár, mindez valóságos az ő saját szintjükön. A nedv szintjén mindezek eltűnnek. Mindez attól függ, hogy honnan nézzük." - Maharishi Mahesh Yogi

1 megjegyzés: